2009. augusztus 28., péntek

Generációs különbségek

Egyre több fejtörést okoz nekem az, hogy mind a három gyerek szeretne részt venni a közös gyakorlásban, de persze mind a három másként működik.
Ez a gyakorlás elején abban nyilvánul meg, hogy Gergő a maga három évével inkább játszana és vidámkodna, Marcsi - mint már korábban is említettük - gyakorolna, Eszti meg próbál igazodni erre is meg arra is.

A megoldás a mesejóga, mesejóga, mesejóga, de ez Marcsinak kevés. Igazából ott van a gond, hogy a bemelegítéshez nincs türelme a kicsiknek.
A ma reggeli felismerés az volt, hogy valahogy ki kell találni egy "bemelegítő mesét". Azt hiszem, ennek az lesz a módja, hogy fogom és megírom. Aztán megtanulom, végigcsinálom és elkezdem a gyerekekkel.
Ha kész, itt is meg fog jelenni.
Viszont a mesejóga kegyetlenül fárasztó, mármint számomra. Sokkal komolyabb koncentrációt igényel, mint a "hagyományos" gyakorlás, cserébe tényleg sokkal többet ér a jelek szerint...

Egyebekben Marcsi valamiért nagyon rákapott az egyensúly-gyakorlatokra, ami nagyon jó, mert pont azt a típusú összpontosítást teszi ez lehetővé, amire nagy szüksége van. Már magától kinéz egy pontot, amire figyel közben, és ha egy idő után kiesik az egyensúlyból, akkor inkább nevetés van belőle és nem csalódás.
Ééééés, az egyensúlygyakorlatokat nap közben, spontán is csinálja, tükör előtt is. Ennek mellesleg az a hozadéka is megvan, hogy eddig tükör előtt jobbára grimaszokat gyakorolt, most viszont láthatólag tényleg figyel rá, hogy mit csinál.
Fejlődgetünk...

Nincsenek megjegyzések: